János Vitéz: június 2009

Jánoshegyen Jánosnapon János Vitéz
VÁLASZÚTON
Hagyományteremtő Preformansz
2009.06.26. este 06-tól reggel 05-ig a kilátónál és a kilátóban
infó email: kukoriczajancsi@gmail.com

A produkciónak igen sokrétű célja, hogy a művészetekben fellelhető kincsek rejtett értelmei újra visszanyerjék rangjukat. A mindennapjainkban reánkzudúló illetőleg tudattalanunkba kontrolálatlanul ömlő információ áradat megemésztetlenül belülről bomolva és bomlasztva mérgezi a pszichét. Ezáltal nagy zavarodottságot okozva az igazi értékek is emésztetlenül puszta információvá degradálódnak, holott hivatásuk nem az egyoldalú információ, hanem a normális emberi együttéléshez elengedhetetlen közös értékrendszeren alapuló kommunikáció.
A János-vitéz a magyar irodalomnak egy olyan remekműve, mely magában hordozza a szükséges kulcsfontosságú üzeneteket, melyeket megemésztve és értékeit magunkévá téve az életet nemesebbé és ez által élhetőbbé könnyebbé teszi. Hiszen röviden üzenete annyi, hogy sok emberi botláson és azokból való újra felálláson keresztül végül el lehet érni a teljes királyságot, melyben már csak egy alattvaló van, -- igaz ugyan, hogy az több arccal – és ez önmagunk természete. Mert ugyan uralkodhat az ember akár az egész világon, de mit ér, ha magán nem képes uralkodni. Hiszen a mai ember, fő problémája, hogy a mentális állapotát főként és sajnos csakis a külső körülményektől ill. érzéki ráhatásoktól teszi függővé. Mivel az alattvalók nem azért vannak, hogy pusztán uralkodjunk rajtuk, hanem azért, hogy szolgáljanak ezért jó megismerni és békében lenni velük. A János-vitéz egy tündérmesén keresztüli beavatási út, melynek stációit végigjárva, azt magunkba építve az önuralkodás kincse kézzel foghatóbbá válik.
A János-hegy, mint Budapest legmagasabb pontja és környéke kiváló helyszínt tud biztosítani egy a Petőfi Sándor műve alapján megihletett játéknak. Hiszen itt lebeghet az ember a libegővel szimbolikusan: lét-nemlét, lent-fent, jelen-múlt, tudatos és tudattalanja, felépülése és leépülése stb. között. A naptárban két János van a nyári valamint a téli napfordulós. Evvel is utalva a kezdetre és végre az élet kétarcúságára akár a római kétarcú Janus istenség. János-hegy Közvetlen közelben Ördögárok, Tündér-hegy, Tündér szikla valamint Erzsébet kilátó. Árpádházi szent Erzsébet aki a rózsalegendával vált a világon mindenhol ismerté. (Bár a kilátó, nem őróla kapta a nevét) A rózsa Petőfi művében is megtalálható, mikor szeretett Iluskájának sírjáról a rózsát leszakítva, mint szeretetének jelével folytatja vándorútját. Erre található a Szépjuhászné-nyereg. Kukorica Jancsi Iluskája a juhász neje. A környék gyógyító erővel is bírhat az idegrendszerre, hiszen közvetlen közelben három idegszanatórium is van. (Hárshegyi, Lipótmezei és a Tündérhegyi)

Külön növeli az esemény emelkedettségét, hogy a kilátó az idén 100 esztendős.

Szeretettel vár mindenkit a
János Vitéz Utcaszínházi Társulás

INGYENES, de a zsiványok pénzéről le lehet mondani a művészek és a költségek javára.

Az eseménysor első megközelítésű leírása:

(természetesen többszöri helyszíni szemlét követően részletesebb kidolgozást igényel)

A vendégek a Libegő felső állomásához érkeznek alkony idejében illetőleg ezt követően. Minden vendég kap egy zacskó pattogatott kukoricát melynek zacskóján a produkcióval kapcsolatos információk ill. a támogatók vannak feltüntetve. A környéken és a parkolóban bárányok szerte széjjel bóklásznak. Egy villanypásztor aki a szó legszorosabb értelmében fel van villanyozva ugyanis az egész teste világít és egy világító pásztorbotot tart a kezében és evvel terelgeti a bárányokat és tovább az embereket.

A kilátóhoz két út vezet. Az egyik egy aszfaltozott széles autó út a másik egy az erdőn keresztüli sétaösvény, melyet a sötétségre való tekintettel az erdőben elhelyezett zöld világító ledecskék mint szentjánosbogarak jelölnek. A széles aszfaltutat gólyalábas színészek, mint óriások népesítik be. A közönség számára esetleg kisméretű egyszerű fa gólyalábakat lehet adni, hogy akinek kedve van, evvel tehetné meg az utat a kilátóig. Kb: 800m (vagy szórakozhat kedvére). A kilátó csúcsán élő tűz lobogna amennyiben lehetséges, de ha nem, akkor a tengeri világítótornyok mintájára villogó fény pulzál. A levegőben boszorkánynak öltözött siklóernyősök röpködnek. Petőfi tündérmeséjének alapja, hogy „Kukorica Jancsi” különféle helyzetekbe válaszút elé kerül és ilyenkor, akár jól vagy akár rosszul dönt, döntésének gyümölcsét igazságosan aratja le. A kilátóhoz vezető két út és a kilátóban két lépcső a DNS mintájára, akarva akaratlanul is a látogatót válaszút elé állítja. Az egész produkciót két meghatározó pásztorhangszer -- (angyali) furulya, és (démoni) duda -- zenei világa határozza meg. Így a kilátóban is a két út -- a démoni ill. az angyali megkülönböztetése adja a produkció dialektikáját. Ennek megfelelően ez a két út lenne megjelenítve a János vitéz szimbolikájának megfelelően. A lépcsőházban 2X (8+1) kétüléses rekesz van ezek népesülnek be zenészek ill. színészek által. Az angyaliságnak és a démoniságnak megfelelően. Három szinten át lehet térni az egyik útról a másikra. A zenészek ill. a színészek ciklikusan ismételik a produkciójukat. A nézők ill. látogatók haladnak fel a toronyba ill. le. Miután felért a néző megkoronázzák, mint János-vitézt tündérországban, világító leddel a „harmadik szemmel” (a jó és a rossz megkülönböztető képességének koronájával) vagy csak ennek szimbólumát egy tilakot vagy egy Kazár betűt kap a homloka közepére.

Az ember viszont kíváncsi természet, tehát ha az egyiken úton fölmegy, akkor valószínű, hogy nem ugyanazon fog lejönni és így járja be az angyali és a démoni utat, hogy melyikkel kezdi illetőleg fejezi be, azaz ő szabad elhatározása, viszont remélhetőleg mindenféleképpen gazdag élménnyel tér haza.

János Vitéz

Rendszeres olvasók

Blogarchívum

Magamról

2009. június 27., szombat

Sikerült letenni egy hagyomány alapjait

2009. június 8., hétfő

2009. június 7., vasárnap